Családi ház
Pápa
2006
bruttó 210 m2
Pápa város dél-nyugati részén, a város határában, új parcellázású területén helyezkedik el a telek. A táj sík, a település környező épületei a város felé tipikus 70-80-as években épültek nyeregtetős tömeggel, míg az új beépítésű szomszédos házak többsége a ma leginkább elterjedt földszintes kontyolt tetős vakolt házak formáiban jelennek meg. Olyan formát, és struktúrát próbáltunk keresni, mely megfelel a megrendelő fiatal pár identitásának, és egy új beépítésű területen is a hely szellemével kapcsolatot tud teremteni, de nem nosztalgikus eszközökkel, hanem tartva a tempót a történelmi és technológiai fejlődéssel. A megoldást az egyszerű nyeregtetős parasztház ikonjában és egy azt közrefogó kiszolgáló struktúrában látjuk, mely személyre szabható, az egyéni kívánalmakat az egység megbontása nélkül ki tudja szolgálni. Az archetipikus tömeget két oldalról fogja közre egy mai formavilágú feszes
tégla struktúra, mely a zárt, védett formát feloldja a külvilág felé, átmeneti tereket képezve. Az épület két fő tömegre tagolódik: egy vakolt, nyeregtetővel fedett házra, mely a fő funkciókat látja el, és egy téglaburkolatú, „Z” alaprajzú, alacsony hajlású tetővel fedett zónára, mely főként a kiszolgáló egységeket és átmeneti tereket foglalja magába.
Családi ház
Pápa
2006
bruttó 210 m2
Pápa város dél-nyugati részén, a város határában, új parcellázású területén helyezkedik el a telek. A táj sík, a település környező épületei a város felé tipikus 70-80-as években épültek nyeregtetős tömeggel, míg az új beépítésű szomszédos házak többsége a ma leginkább elterjedt földszintes kontyolt tetős vakolt házak formáiban jelennek meg. Olyan formát, és struktúrát próbáltunk keresni, mely megfelel a megrendelő fiatal pár identitásának, és egy új beépítésű területen is a hely szellemével kapcsolatot tud teremteni, de nem nosztalgikus eszközökkel, hanem tartva a tempót a történelmi és technológiai fejlődéssel. A megoldást az egyszerű nyeregtetős parasztház ikonjában és egy azt közrefogó kiszolgáló struktúrában látjuk, mely személyre szabható, az egyéni kívánalmakat az egység megbontása nélkül ki tudja szolgálni. Az archetipikus tömeget két oldalról fogja közre egy mai formavilágú feszes
tégla struktúra, mely a zárt, védett formát feloldja a külvilág felé, átmeneti tereket képezve. Az épület két fő tömegre tagolódik: egy vakolt, nyeregtetővel fedett házra, mely a fő funkciókat látja el, és egy téglaburkolatú, „Z” alaprajzú, alacsony hajlású tetővel fedett zónára, mely főként a kiszolgáló egységeket és átmeneti tereket foglalja magába.